Jobb f�lni, mint megijedni...

M�rmint att�l, hogy a dolgozat egyetlen k�rd�s�re sem tudja az ember a v�laszt. �s mi, di�kok, f�l�nk is. Ez�rt

tal�ltuk fel a tan�rok �ltal "tiltott seg�deszk�z"-k�nt emlegetett pusk�t. Sokszor emlegetik, hogy az iskola

meg�li a tanul�k fant�zi�j�t; lehet, hogy kiv�tel er�s�ti a szab�lyt, de ha a tanul�s megker�l�s�r�l van sz�, ez az

�ll�t�s igencsak s�nt�t. A di�kok t�bbs�ge rengeteg m�dszert ismer, �s ezeket mindenki kedve �s tehets�ge

szerint alkalmazhatja. (Meg is teszik.)

A pusk�z�s rendszerint az �ltal�nos iskola fels� tagozat�ban kezd�dik, el�tte viszonylag ritka, �s a tanul�k

ink�bb "divatb�l" pusk�znak, mintsem az�rt, mert val�ban semmit nem tudnak. (Kiv�telek persze mindig

vannak...)

Az �ltal�nos iskol�ban legelterjedtebb m�dszerek: a padba, zsebbe, lap al� vagy tolltar�ba rejtett cetlik,

pap�rdarabok, illetve a k�zre vagy padra �rt puska. Ezek k�sz�t�se nagy k�r�ltekint�st ig�nyel. A sz�prem�ny�

�s kreat�v di�k egy sv�jci �r�smester precizit�s�val, �s egy elef�nt t�relm�vel pr�b�lja az anyag l�nyeg�t egy

mikrochip m�ret� fecnire viszonylag olvashat�an ki�rni - t�bb-kevesebb sikerrel...

K�zre pusk�t �rni, �gy hogy olvashat� legyen, csak tollal lehet, aminek nehezebb elt�ntetni a nyomait, s �gy a

lebuk�s vesz�lye is nagyobb. (Persze nem �rt, ha nem alkoholos filctollat haszn�l az ember...) Padra ceruz�val

c�lszer� �rni, mert sz�ks�g eset�n ez egyetlen mozdulattal olvashatatlann� maszatolhat�. E m�dszer

alkalmaz�sakor nagy seg�ts�get ny�jtanak a di�koknak a telefirk�lt, kidekor�lt padok - a feliratok, rajzok k�z�tt

kev�sb� t�nik fel egy-egy mondat, mint egy teljesen tiszta padon.

A k�z�piskol�sok koroszt�ly�ban a pusk�z�st legink�bb az id�hi�ny miatt elmulasztott tanul�s indokolja. A

technika fejl�d�s�vel �s a di�kok t�j�kozottabb� v�l�s�val a puk�z�s is fejl�dik, korszer�bb� v�lik, noha a r�gi

m�dszerek is kiv�l�ak. Egy sz�m�t�g�ppel szerkesztett A/4-es oldal meglep�en apr�ra kicsiny�thet�.

Szak�rt�nk szerint a h�rmas bet�m�ret a legkisebb, amelyikkel m�g j�l olvashat� pusk�t lehet k�sz�teni. (�

csak tudja...) Aki viszont nem szeret sok id�t �r�ssal t�lteni, az a k�nyvb�l kiv�gott sz�vegr�szek helyett

manaps�g m�r ink�bb a f�nym�sol�t v�lassza. Nemcsak m�sol�sra �s sokszoros�t�sra, hanem kicsiny�t�sre

is alkalmas - k�l�n�sen tematikus f�ldrajzi t�rk�pekn�l hasznos.

F�leg egyetemen, f�iskol�kon bevett m�dszer a dolgozat el�re meg�r�sa, persze ennek is megvannak a maga

vesz�lyei - p�ld�ul, ha nem tudja az ember kicser�lni az el�re meg�rt dolgozatot a helysz�ni munk�val.

A tan�rok v�lem�nye a pusk�z�sr�l nagyon elt�r�, abban azonban mind egyet�rtenek, hogy a lebukott pusk�z�

b�ntet�st �rdemel - ha m�s�rt nem, hogy legk�zelebb �gyesebb legyen. Van, aki �gy v�lekedik, hogy a mai

di�kok nem tudnak pusk�zni; �k a maguk idej�ben �gyesebben csin�lt�k. Van aki azt mondja, hogy cs�nya

dolog, �s akit elkap, azt n�gy �vre megjegyzi mag�nak, de hozz�teszi, hogy ha j�l pusk�zik, h�t csin�lja...

Megint m�s azt mondja, hogy mindenki kipr�b�lja egyszer, azt�n eld�nti, hogy meg�ri-e neki

. Erre a di�kok legjobban Murphy pusk�z�si alapt�rv�ny�vel felelhetnek:

Pusk�zni minden tan�rn�l lehet. Folyom�nya: Ha lehet, mi�rt ne tegy�k.

; )